Ancistus Nagy pajzsosharcsa
ficera 2005.03.14. 10:04
Dl-amerikai
Elterjedsi terlete Dl-Amerika, az Amazonas vzrendszere. Akr 20 cm nagysgra is megnhet. A hmek feltn tsks fejdszt viselnek. Testket szrs rdes csontlemezkk bortjk, ami azzal az elnnyel jr hogy az egysejt parazitk nemigen tudnak krt tenni bennk. Kzs akvriumban is ikrznak, lefordtott cserpben , csben akr tbbszz ikrt is lerak a nstny. Termkenyts utn a hm vigyzza s tisztogatja az ikrt, kizrt hogy onnan brki ikrt raboljon. A betolakodkra szinte rveti magt, br nem tud nagy krokat okozni mert szja nem nagyon alkalmas arra hogy komoly sebeket okozzon, minden esetre igen rmisztleg hat gyors mozgsval. A kikel ivadk jval nagyobb a szoksos "szunyogszeme" nagysgtl 1cm krliek. Fontos hogy megfelel nvnyi szrmazs eledelt kapjon, ellenkez esetben elpusztul. A kifejlett llatok nem sokat mozognak, a megszokott helyn a krnyezetbe beleolvadva, mozdulatlanul pihen tbb rn keresztl. A nstnyek csak szold fejdszt viselnek. Mindenevk, de nvnyi eredet eledelre is felttlenl szksgk van. 24-26 fokos vzben rzi jl magt.
|