Fel�p�t�s Teste oldalr�l kis� lap�tott, a h�t magasan �velt. A h�mek h�t�sz�ja erõteljesen megny�lt, a nõst�nyekn�l ezzel szemben norm�lis m�retû. A nemek megk�l�nb�ztet�s�n�l ez a legbiztosabb t�mpont. Teste s�rg�s, ez�st�s sz�nezetû, pikkelyei gy�m�ntosan iriz�lnak. Az �sszes �sz�t elk�l�n�thetj�k ezen a pontylazac fajon, term�szetesen a zs�r�sz�t is. A h�mek megny�lt h�t�sz�j�n k�v�l a has�sz�k is kiss� megny�ltak, cs�csban v�gzõdnek, a nõst�nyek� lekerek�tett. Az ivarok k�zti k�l�nbs�gek a nõst�ny egyedek has�nak telts�g�ben is megnyilv�nulnak. Sz�juk v�g�ll�s� , �ltal�ban a v�z k�z�psõ r�tegeiben �lõ �s t�pl�lkoz� faj. Eles�g tekintet�ben nem v�logat�sak, sz�vesen fogyasztanak minden nemû �lõ- , �s jobb minõs�gû sz�razeles�get is. Tart�s Tart�sa semmilyen tekintetben sem �tk�zhet probl�m�kba. B�k�s term�szetû rajhal, kedveli a nagy ki�sz�t�rrel rendelkezõ akv�riumot, melyet sûrûn telep�t�nk n�v�nyekkel. Az aljzat �s a h�tt�r ne legyen t�lzottan vil�gos, mert az elnyelheti sz�nezet�ket. Kedvelik az enyh�n savas, k�zepes kem�nys�gû vizet, melynek hõm�rs�klete megk�zel�tõleg 24�C-os. Oxig�nig�nyes faj, szereti az oxig�nben d�s, krist�lytiszta, ennek megfelelõen j�l szûrt �s szellõztetett medenc�t. M�s, hasonl� ig�nyû halfajok t�rsas�g�ban is j�l �rzi mag�t. Tart�sa egyszerû, semmif�le specialit�ssal nem szolg�lhat. Szaporod�s A teny�szt�s�nek alapfelt�tele az, hogy lehetõleg fiatal egyedeket p�ros�tsunk, mert ilyenkor m�g sz�vesen ikr�znak. �vat�suk egy�bk�nt k�nnyû, ha rendelkez�s�nkre �ll a megfelelõ minõs�gû v�z. Az akv�rium m�rete 10 liter k�r�l kiel�g�tõ. Talajt �s n�v�nyzetet helyezz�nk el az akv�riumba, elsõsorban biztons�g�rzet�k n�vel�se �rdek�ben. A v�z legyen k�zepesen kem�ny, 4-6 nk�-os �s 6,8 pH �rt�kû. A hõm�rs�klet 26-28 �C k�r�l a legmegfelelõbb. A kihelyezett p�r csak n�h�ny nap ut�n szokja meg �j k�rnyezet�t �s csak ezek ut�n fognak hozz� a tulajdonk�ppeni ikrarak�shoz. Az �v�s megt�rt�nte ut�n a teny�sz�llatokat fogjuk ki, mert ugyan nem kimondottan ikrarabl�k, de idõnk�nt fogyasztanak ikr�ikb�l. A lerakott pet�k sz�ma ak�r a 300-at is el�rheti. Az ivad�k 24 �ra alatt kel ki �s tov�bbi h�rom nap m�lva �szik el. Felnevel�s�k k�l�nf�le nauplius eles�gekkel egyszerû. A 10-15 cm-es r�zsasz�n gy�m�ntlazac, Rhodsia altipinos h�mje õrzi az �v�helyet. Egy nap �szrevettem, hogy a h�m a kavicsot v�delmezi az egyik oldalon, �s az �sszes t�bbi hal a m�sik oldalon h�zza meg mag�t. Egy zsebl�mpa seg�ts�g�vel felfedeztem a frissen kikelt ivad�kot a kavicsok k�z�tt. Eg�sz egyszerûen az �sszes felnõtt halat elt�vol�tottam (bele�rtve az ap�t is), �s t�bb, mint 100 halat neveltem fel. A legkev�sb� sem hagyom�nyos m�dszert haszn�ltam az ikr�k �sszegyûjt�s�re, amikor nagypikkelyû d�szm�rn�im [Barbus oligolepis] �vtak. Megl�ttam, hogy a halak egyenk�nt ikr�kat raknak finoman osztott levelû n�v�nyekre. M�s halak k�vett�k az ikr�z�kat, �s moh�n felkaptak minden ikr�t, amit tal�ltak. Fogtam a szippant�mat, �s finoman megmozgattam a n�v�nyeket. Amikor l�ttam, hogy esik lefele egy kis krist�lyos g�mb, felsz�vtam a szippant�val, �s a fog�st egy kis egyliteres ed�nybe tettem. K�zel �tven ikr�t fogtam el k�t �ra alatt, �s t�bb, mint a fele kikelt a kis medenc�ben!