Az Amazonas vid�k�rol sz�rmazik ez a 3,5-4 cm-re megn�v� sz�p kis hal. H�ta sz�rk�s olajz�ld, alatta v�gig a test�n f�nyes, aranysz�n� cs�k h�z�dik, melyet a hasr�sz fel� fekete, a farokr�szn�l teljes sz�less�gben s�t�t cs�k hat�rol. A mellr�sze ez�st, szemgy�r�i a t�rzs cs�kj�hoz hasonl�an aranysz�n�ek. Tart�sa azonos a neonhal�val, �s azok t�rsas�g�ban j�l is �rzi mag�t. Szereti az �l� eles�geket, k�l�n�sen a sz�nyogl�rv�t. Kifejlett �llatok eset�n az ivarok megk�l�nb�ztet�se k�nny�. A n�st�nyek nagyobbak �s er�sen beikr�sodnak. Ol�vaz�ld h�toldal� �s ez�st�s has� pontylazac. Oldal�n vil�gos k�kesz�ld sz�nj�tsz� vonal fut v�gig a szem fel�l a farokny�lig. Ez alatt s�t�t ter�let h�z�dik, ami a hasoldal fel� fokozatosan halv�nyodik. Az �sz�k majdnem sz�ntelenek �s zs�r�sz� is van. A n�st�nyek teste �ltal�ban teltebb. ELTERJED�S: Foly�k �s patakok a braz�liai Mato Gross�ban. MEGJEGYZ�S: A l�gy, savas v�zt�l f�gg a hal sz�ne. Fel�p�t�s Teste ors� alak�, a h�roms�vos pontylazac�hoz megt�veszt�en hasonl�t. Felfedezhetj�k rajta az �sszes �sz�t k�zt�k a pontylazacokra oly jellemz� zs�r�sz�t is. Sz�ja kicsi. �sz�i nincsenek megny�lva. H�tr�sze z�ldes, a test k�zep�n aranys�rga cs�k h�z�dik a szemt�l a farokt�ig . A s�rg�s cs�k alatt sz�nezete fekete, amely a has fel� fokozatosan elhalv�nyodik. Szemgy�r�je s�rga. Nagyon b�k�s term�szet� �s t�pl�l�kok tekintet�ben sem v�logat�s. A h�mek �s a n�st�nyek k�zti k�l�nbs�g a has telts�g�ben nyilv�nul meg. Mint sok m�s pontylazac ez a faj is er�sen beikr�sodik, �gy a n�st�nyek hasa sokkal teltebb, mint a h�mek�. Kis m�retbeli k�l�nbs�g is fellelhet� a nemek k�z�tt, de ez nem szembet�n� k�l�nbs�g. Sz�vesen fogyaszt minden nem� �l� eles�get , kedveli a tubifexet , sz�nyogl�rv�t �s a v�zibolh�t is. Tart�s B�k�s term�szet� faj a m�sik k�t neonhalfajhoz hasonl�an, nyugodtan tarthatjuk e k�t faj vagy m�s pontylazacok t�rsas�g�ban. Csapathal, sz�ps�g�k is csak �gy �rv�nyes�l igaz�n. Ha s�t�t h�tteret �s aljzatot haszn�lunk akkor sz�nezet�k sokkal kifejezettebb, �l�nkebb lesz. A medence legyen n�v�nyzettel s�r�n telep�tve, de az�rt legyen elegend� ki�sz�t�r is. A v�z sz�r�se, szell�ztet�se �s az akv�rium vil�g�t�sa norm�lis m�rt�kben legyen alkalmazva. A v�z min�s�g�vel szemben, a neonhalakhoz hasonl�an, nem t�l ig�nyesek, a l�nyeg az, hogy legyen krist�lytiszta �s oxig�nben d�s. Tart�sukhoz megfelel� a csapv�z. Szaporod�s Szapor�t�sukat r�gebben neh�znek, k�r�lm�nyesnek tartott�k, de ma m�r minden gond n�lk�l megoldhat�. Ikr�ztat�sukra t�k�letesen tiszt�tsunk meg egy 10 literes medenc�t. Ezt enyh�n l�gy �s savas v�zzel t�lts�k fel. A kem�nys�get 4-6 nk�-ra, a k�mhat�st 6,8 pH-ra �ll�tsuk be. Az�rt lehet sz�ks�g�nk, a hasonl� kis halfajokt�l elt�r�en, kicsit nagyobb medenc�re, mert az akv�riumot csup�n 15-20 cm magasan t�ltj�k fel 26-28 �C-os v�zzel. N�v�nyzetet �ltethet�nk, els�sorban biztons�g�rzet�k n�vel�se �rdek�ben. A v�z szell�ztet�se �s szivacssz�r�vel t�rt�n� sz�r�se aj�nlott. Az esti �r�kban kihelyezett p�r rendszerint m�snap le�vik. Ikr�z�s ut�n a teny�szp�rt t�vol�tsuk el. A lerakott ikr�k sz�ma 100, esetenk�nt t�bb is lehet. Az ivad�kok kel�si ideje 25-30 �ra, el�sz�suk a negyedik napra tehet�. Els� eles�g�k lehet papucs�llatka, majd n�h�ny nap eltelt�vel frissen kelt s�r�k, vagy m�s nauplius eles�g. Az ivad�kok viszonylag lassan fejl�dnek.