(Nandidae, �llat), a Csontoshalak (Teleostei) csoportj�ba tartoz� halcsal�d. 14 faj ismeretes, melyek D�lkelet-�zsi�ban, D�l-Amerik�ban �s Nyugat-Afrik�ban �desvizekben honosak. Mindny�jan ragadoz�k. Kecses mozdulataik �s sz�p sz�n�k miatt akv�riumokban gyakran tartj�k. Legismertebb fajok: 1. Foltos nand�za (Nandus marmoratus C. V. ); Indi�ban �s a Mal�ji-f�lszigeten honos; hossza haz�j�ban 15 cm., akv�riumokban azonban csak 8-10 cm.; sz�ne v�ltoz�, rendesen olajz�ld alapon s�t�t foltjai vannak, melyek har�nt sorokban rendezkednek el. 2. Badis badis Ham. Buch.; El�indi�ban �s Burm�ban honos; hossza 7 cm., sz�ne olajz�ld v. v�r�sbarna, fekete foltokkal. 3. Polycentrus schomburgki M�ll. Fr.; Amerik�ban honos; hossza 7 cm., sz�ne annyira v�ltoz�, hogy �gysz�lv�n k�t egyforma p�ld�ny nincsen. 4. Polycentropsis abbreviata Blgr.; haz�ja Afrika; hossza 6-8 cm.; sz�ne a lehullt b�kklev�lhez hasonlit. Fel�p�t�s Testalkata kimondottan ragadoz� halfajra utal. Oldalr�l lap�tott, magas test� halfaj, nagy fejjel �s sz�jny�l�sssal , melyben er�teljes fogak �lnek. A nemek megk�l�nb�ztet�se kifejlett �llatokon egyszer�. A h�mek sokszor 2 cm-el is nagyobbra n�nek n�st�nyeikn�l. A s�g�rek k�z�tt k�zepes termet� halfajnak sz�m�tanak, 8-9 cm-re a n�st�nyek 6-7 cm-re n�nek meg. Sz�nezet�k nagym�rt�kben f�gg a k�rnyezet sz�neit�l. �ltal�ban az alapsz�n azonban s�t�tbarna, vil�gosabb foltokkal. Ha j�l �rzi mag�t oldalain alapsz�n�n�l valamivel s�t�tebb har�ntcs�kok jelennek meg. T�pl�l�ka els�sorban �l� kishal. �ldozat�t mindig fejjel lefel�, eg�szben nyeli le. V�gsz�ks�g eset�n elfogyasztja a k�l�nb�z� f�rgeket is, de er�teljes, eg�szs�ges p�ld�nyok csak �l� halon nevelhet�k. Ha tov�bbteny�szt�sre sz�njuk �ket, az �l�-, h�sos eles�g elengedhetetlen. Tart�s Ragadoz� mivoltukb�l ad�d�an kisebb halak t�rsas�g�ban nem aj�nlott tart�suk, de nagyobb halak, f�leg s�g�rf�l�k t�rsas�g�ban j�l �rzik magukat. A v�z k�miai �sszet�tel�re egy�ltal�n nem �rz�kenyek, tarhat�k csapv�zben 22-24 �C-os h�fokon. Kedvelik a d�s n�v�nyzettel telep�tett, b�v�helyekkel, barlangokkal berendezett akv�riumot. A v�z legyen j�l sz�rt �s szell�ztetett, ennek megfelel�en oxig�nd�s �s krist�lytiszta. Az id�nk�nt adott, friss v�zre lecser�lt vizet nagyon megh�l�lj�k. Ig�nytelen halfaj, mely els�sorban �rdekess�ge miatt ker�lhetne be t�bb, nagyobb halakat tartalmaz� medenc�be. Szaporod�s Megfelel� teny�szt�s�re, �vat�s�ra nem is volt olyan egyszer� r�j�nni, haz�nkban csak 1968 �ta lehets�ges. Ez annak tudhat� be, hogy nem ismert�k t�pl�lkoz�s�nak val�di m�dj�t. A megold�s az volt, hogy a nagy m�ret�, 200 literes medenc�be kihelyezett p�rnak nagy mennyis�g� planktoneles�get adtak. Viz�k szinte �tl�thatatlan volt a hatalmas mennyis�g� eles�gt�l. A halak ekkor sz�jukat kiford�tva elkezdt�k felsz�vni a t�pl�l�kot, az akv�rium pedig n�h�ny �ra m�lva teljesen tiszta lett. A teny�sz�llatok n�h�ny ilyen t�pl�l�s ut�n meger�s�dtek, a n�st�ny hasa er�sen megduzzadt. A h�m ezut�n megkezdte az udvarl�st �s a teljes ikra�r�s ut�n a talajhoz k�zel megt�rt�ntek a p�rz�sok. Nem �p�tenek habf�szket. Az ikr�k nagy olajtartalmuk miatt r�gt�n a v�z sz�n�re emelkedtek. A lerakott pet�k sz�ma az ezer darabot is meghaladta. A teny�sz�llatok ezek ut�n semmilyen �rdekl�d�st nem mutattak ikr�ik ir�nt A lerakott ikr�k a 26-28 �C-os v�zben rendszerint 36-40 �ra alatt kelnek ki �s tov�bbi h�rom nap m�lva �sznak el. Tekintettel a nagy l�tsz�mra megfelel� t�pl�l�suk nem tartozik az egyszer�en megoldhat� feladatok k�z�. Nagy mennyis�gben van sz�ks�g�nk Cyclops, Rotatoria �s egy�b naupliusra. Megfelel� tart�sukhoz nagyon nagy m�ret� medence sz�ks�geltetik.