Fel�p�t�s Testalkatuk teljesen megegyezik a t�rpe gur�mi�val . A nemek k�zti k�l�nbs�gek meg�llap�t�sa egyszerû, mert a h�mek sokkal kih�v�bb sz�nezetûek. A h�m sz�ne s�t�tbarna, k�kesen csillog� kereszts�vokkal. A test k�zep�n s�t�t s�v h�z�dik. A h�t�sz� szeg�lye v�r�s. A h�m h�t�sz�ja hegyben v�gzõdik, a nõst�ny� kerek. V�zfelsz�n k�zel�ben �lõ �s t�pl�lkoz� faj. Az �lõ eles�get elõnyben r�szes�ti, k�l�n�sen haz�j�ban is term�szetes t�pl�l�kk�nt szolg�l� sz�nyogl�rva k�l�nb�zõ fajt�it. A legt�bb rokon fajhoz hasonl�an az ajakos gur�mi has�sz�i is tapogat�kk� alakultak, melyek eredeti �lõhely�k�n seg�ti õket a t�j�koz�d�sban a zavaros vizekben. Tart�s Szereti a n�v�nyekkel d�san be�ltetett medenc�t �s a vil�gos elhelyez�st. A v�z lehetõleg k�zepesen kem�ny �s enyh�n l�gos legyen, mert a l�gy savany� vizet nem kedveli. Melegig�nyes faj �gy a hõm�rs�klet lehetõleg �rje el a 25 C�-t , mert csak ekkor tûnnek elõ pomp�zatos sz�nei. Medenc�j�ket takarjuk le, mert a v�z �s a felette l�võ levegõ k�z�tt a hõm�rs�kletet tekintet�ben nem lehet k�l�nbs�g, mert a Ajakos gur�mi labirintkopolty�s hal l�v�n a l�gk�ri levegõt is fel k�pes venni. Ha a k�t hõm�rs�klet, teh�t a v�z �s a levegõ hõm�rs�klete elt�r akkor a levegõ felv�tele sor�n halunk igen k�nnyen megf�zhat, amely ak�r pusztul�shoz is vezethet. A szellõztet�st mellõzhetj�k, de a fût�s �s a szûr�s nagy jelentõs�ggel b�r, mert kedvelik a krist�lytiszta, boml�sterm�kektõl mentes vizet. Szaporod�s Teny�szt�s�k egyszerû, ha �sszeillõ teny�szp�rral rendelkez�nk. Teny�szakv�riumuk minim�lis m�ret 50 liter, mert a h�mek nagyon erõsen hajtj�k nõst�nyeiket. A v�zin�v�nyekkel sûrûn telep�tett medenc�t k�zepes kem�nys�gû 27-28 C�-os v�zzel t�ltj�k fel. A h�m f�szek�p�t�s k�zben felhaszn�lhatja a n�v�nyzetet. Az akv�riumot szivacsszûrõvel szûrhetj�k �s szellõztethetj�k is, mert az ivad�kok fejlõd�se szempontj�b�l nagy jelentõss�ggel b�r az, hogy a medence �sszes pontj�n azonos-e a hõm�rs�klet. Habf�szk�k szil�rd, apr� bubor�kokb�l �ll. Az �v�s a f�szek alatt t�rt�nik. Innen a h�m viszi a f�szekbe az ikraszemeket. A lerakott ikr�k sz�ma ak�r 400-500 is lehet. Az ikr�z�s ut�n a nõst�nyt elt�vol�tjuk, mert a h�m megt�madhatja. A kishalak viszonylag hamar 18-24 �ra m�lva kelnek ki �s m�g tov�bbi h�rom nap kell el�sz�sukhoz. A labirintszerv kialakul�s�ig az ivad�kok k�nyesek, ak�r a legminim�lisabb hõm�rs�kletv�ltoz�s is pusztul�sukat id�zheti elõ. Az ivad�k kicsi �gy a legapr�bb �lõ eles�ggel kell t�pl�lni p�ld�ul papucs�llatk�val �s Rotatori�val. K�sõbb m�r folytatni lehet etet�s�t Artemia naupliussal.